Úticélunk, a Nagy-Kőszikla nem csak Kismaros, hanem az egész Dunakanyar egyik legkiválóbb kilátópontja, így célszerű fényképezőgépet is vinnünk magunkkal. Érdemes délutánra időzítenünk magunkat, mert a fények ilyenkor a legszebbek. A falu központban megkeressük a zöld jelzést, ezen indulunk el a Gál-hegy meghódítására. A jelzés a Szokolyai út melletti járdán halad, egészen a vízműig, ahol is…
A Délnyugati-Börzsöny legmagasabb csúcsa a 609 méter magas Nagy-Sas-hegy. E táj meghatározó felszínformái a kisebb, 400-600 méter magas vulkáni kúpok, amelyek legnagyobbrészt lávakőzetekből állnak. A Nagy-Sas-hegy tetejére egy elvadult japán sziklakertre emlékeztető, egyedi hangulatú ösvény vezet fel. A csúcson azonban ne számítsunk elragadó kilátásra, mert a sűrű, bozótos erdő szinte mindent eltakar. Ha viszont visszaereszkedünk…
Alig pár méterre a Csitári kápolnától, ahol a forrás és hajdanán az első kereszt is állt, egy érdekes, barlangszerű járatot találunk a hegyoldalban. A legenda szerint a térképeken is feltüntetett „Szondi-alagúton” jártak a drégelyi várvédők a közeli kereszthez imádkozni, és itt miséztek 1552-ben is, amikor a török túlerővel néztek farkasszemet. A Szondi-alagutat egy vasrács védi…
A Börzsöny csodatévő szent kútja Szent hely – azt mondják a helyiek. De nemcsak a környéken élők látogatnak el rendszeresen a Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól kb 1 km-re található a Csitári forráshoz, más néven a Kutyikához, hanem messzebbről is jönnek nagyon sokan. A hely zarándokhellyé vált – ugyanis számos csodás gyógyulást…
Ősi vár romjai a Börzsöny lábánál: A romjaiban is lenyűgöző látványt nyújtó nógrádi vár már messziről feltűnik a Börzsöny keleti szélén álló magányos 286 m magas andezitkúpon. A vár története: A vár pontos keletkezéséről nincs adatunk, de Anonymus is említést tesz róla, valószínűleg már a népvándorlás korában állt a hegyen földvár. Később a szlávok építettek itt hatalmas…
A perőcsényi Salgóvár magas sziklacsúcson helyezkedik el (nem tévesztendő össze a Nógrád megyei, Salgótarján közelében levő Salgóvárral!), első említése 1386-ból származik, de a felszíni leletek között 13. századiak is előfordulnak, tehát a vár építése erre a századra tehető. A korábban királyi kézen levő várat 1394-ben már Szécsényi Kónya fia Simon birtokolta. Az építmény pusztulását későbbi földesura, Salgói…