A Szent István-templom szentélye pontosan kelet felé néz, azaz az épület jól keletelt, falai barnásvörös trachit kőből faragott kváderekből készültek, s eredetileg is vakolatlanok voltak.Hajója belső hossza kb. 7,5 méter, szélessége 4,25 m, a felmenő falak kb. 0,8 méter vastagok, a félköríves záródású szentély a nyugati végében 3,2 m széles, legnagyobb kelet-nyugati hossza pedig 3,1…
A plébánia története A községet arról a patakról nevezték el, amely mellett épült. Egy 1156-os oklevél szerint az esztergomi érseknek birtokrésze volt Kemencén. 1232-ben a király a zólyomi uradalomhoz csatolta Kemencét, de dézsmáját továbbra is az esztergomi káptalan szedte. 1283-ban Ladomér érsek határt járatott. 1319-től végleg az érsekség birtokában maradt. Esterházy Imre érsek és Koháry…
A szobor a 18. század második felében készült. Süttői márványból készült pilléren állt, maga a szobor homokkőből faragott, eredetileg festett volt. E korban folyóvizek, hidak mellé készítették e szobrokat, mert az úton és a vízen járók védelmezőjének tartották. Régen a templom előtt állt. 2007-ben helyreállították és a községközpontban kialakított parkban helyezték el. Pillére sajnos már…
A 18. századból maradt fenn. Pontosan 1814. július 14-én állították. Festett szobor volt. Jelenleg az országút mellett található. Fogadalmi szobor. Eredeti helye a közös legelőként használt Csapás – dűlőben volt. Azért állították, mert a falu összes állata marhavészben elpusztult. Mivel az elhullás a közös legelőn történt, állataik védelmében fogadalmat tettek, hogy a határban Vendelénus tiszteletére…
A Szentlélek római katolikus templomot a 18. században építette az esztergomi főkáplán. Pontosan 1794-ben épült barokk stílusban, az egykori középkori templom helyére. Torony nélküli, kéthomlokzatú, egyhajós templom. Eredeti szentélye részben a középkori torony felé esik, nyugatra néz. A belső egyszerű, főoltára a XVIII. századból való, copfstílusú. A templom kertjében 1801-ben állított barokk stílusú feszület található,…
A Bernecei-völgyet – vagy ahogyan az itt élő palócok mondják: Nagyvölgyet – a mellettünk mélán kanyargó patak faragta a börzsönyi ősvulkán köpenyébe. Az itt található kegyhely jobb és baloldalán lévő, jelentéktelennek tetsző lyukak egy 15 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés során eltemetett fák nyomai. A kápolna andezittufába vájt, 1×1 m-es ablak, melyhez később stílusos fakerítést készítettek…