Kisnémedi Pest megye észak-keleti részén, a Alföldbe beékelődő Nyugati-Cserhát délkeleti nyúlványa (Cserhátalja) déli részén lévő kis medencében, a Némedi-patak partján fekszik. A lesüllyedt középkori mészkőrögöt mindenhol harmadkori anyagos és homokos üledék fedi, s a patakvölgyben láthatók a külső erők hatására feltáruló löszfalak.
Eredeti ligetes tölgyes növényzetet felváltották az emberi tevékenység során létrejövő szántók és kertek gazdasági növényei és a telepített akác.
Kisnémedi község területén feltárt legrégibb régészeti lelet az őskorból való cseréptöredék, de találhatók bronzkori és késő bronzkori leleteket is. A népvándorlás korától a XIV. századig terjedően vannak tárgyi emlékek, melyek már a folyamatos megtelepedést bizonyítják.
A település neve, maga a „Némedi” név a korai oklevelekben különböző alakokban fordul elő először 1065 körül a százdi apátság alapító levelében Nywyg, majd 1268-ban Neueg, 1334-ben Niveg, később Nemegy, Nemed alakban.

1588-ban Kisnemegi, Felsőnemegy elnevezéssel fordul elő a korabeli oklevelekben; a kis jelzővel az ugyancsak Pest megyei Alsónémeditől különböztették meg.
1325-ig Rátót nemzetsége volt, majd nem sokkal ezután Pásztói László kénytelen volt átengedni az Ákos nemzetségbeli Mikcsnek. A krónikaírók az Ákos nemzetséget egy sorban emlegetik a hét honfoglaló vezér ivadékaival. Az Ákos név annyit jelent „fehér sólyom”. Micsk birtokai közül külön említésre méltó a Dráván túli lakóhelye (ma Horvátország területe) Prodaviz, ahol mint bán a király Károly Róbert megbízásából 19 évig töltötte be ezt a hivatalt.
Utódai e községről nevezték magukat prodavizieknek. Ez már fontos, mert 1401-ben Kisnémedi földesura Micsk bán unokája: Prodavizi Istvánnak nevezi magát.
1425-ben Prodavizi István fia Miklós elcserélte Nemeget 11 Pest megyei községgel együtt Zsigmond királlyal, aki 1426-ban eladományozza Gathali Miklós váci püspöknek, aki ezentúl rokonaival együtt Némedinek nevezi magát. 1480 körül ezt a birtokrészt visszaváltották a váci káptalántól Gathali János fiai. 1490-ben Gathali János leányunokáját és férjét Ellyevölgyi János ítélőmestert iktatták be Nemegh birtokába. E család leányági örökösei több évszázadig bírták a falut.

1541 Budavár eleste után Kisnémedi is a török hódoltság területévé vált, de az akkori viszonylagos nehéz megközelítése (agyagos; kötött talaj-erdős környezet) a keleti szomszéd Püspökszilágy településsel együtt fennmaradt és túlélte a török megszállást, míg a környezetében lévő lakott települések szinte teljesen elnéptelenedtek, elpusztultak.
Kisnémedi végig lakott település volt a török hódoltság közel másfél évszázadában is. A mohácsi vész után Kisnémediben 19 földesúr rendelkezett birtokrésszel 1945-ig. ezek sorában 1660-es korabeli tizedjegyzék megemlíti a Gosztonyi családot, mint Kisnémedi földesurait, akik aztán itt élnek közel 300 évig egyfolytában egészen 1945-ig.

Ősük már István király korában győztes hadvezérként szerepelt a Koppány elleni harcban. Gosztonyi Miklóst és Mihályt V.István veszi fel a nemesek sorába 1269-ben. Címerüket 1467-ben kapta Mátyás királytól Gosztonyi János őskanonok és testvérei. Címerük: kék pajzsban arany koronából kiemelkedő vörösruhás kar ezüs kürtöt tart.
Kisnémedi kastélyuk (kúria) késői barokk stílusban a XVIII. Század végén épült műemlék épület, amelynek teljeskörű felújítása a közelmúltban megtörtént.

A vallásügyi kérdésekhez kapcsolódóan a korabeli feljegyzések rögzítik, hogy Kisnémedi lakossága a török uralom alatt református vallásúvá lett és a kálvinistákkal együtt a katolikus templomot használták. A török hódoltság után kb. 1700-ban Dwornikovich váci püspök jelentése szerint már ismét katolikus plébános szolgál Kisnémedi templomában, amely templom 1936.ban berendezésével együtt leégett, helyette az 1940-es években épült a jelenlegi római katolikus templom a Fő utca tengelyében
A római katolikus templom

Kisnémedi lakossága – jellemzően az elmúlt közeli századok – katolikus volt, mely hitüket megőrizték mind a mai napig.
Meghatározó a növénytermesztésben a búza, kukorica, napraforgó nagyüzemi termesztése. Szőlőkulturában a fehér szőlőfajta a meghatározó, amely a korabeli iratok alapján már a török hódoltság idején is jellemezte a környéket. Őstermelői körben a bogyósgyümölcsökből a málna termesztése fordul elő nagyobb mennyiségben.

A község közigazgatási területe 1384 ha, ebből belterület 81 ha.
Kisnémedi állandó lakosainak száma 2017. január 1.napján 750 fő.

A község szomszédos települései: Őrbottyán, Püspökszilágy, Vácduka, Váchartyán, Váckisújfalu.

forrás: kisnemedi.asp.lgov.hu