A homlokzati tornyos, kisméretű barokk templomot 1780-ban emeltette Migazzi püspök – a korábbi, középkori templomból megmaradt alapfalakra. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom hajóját és a keskenyebb négyzetes alaprajzú szentélyt csehsüveg-boltozat fedi. A belsőben egyszerű berendezés látható. forrás:www.miserend.hu
A Szent kereszt felmagasztalása kápolnáról nem sokat tudtunk meg, mindössze annyit, hogy hálából a pestis járvány megszűnéséért, 1738-ban Szent Rókus tiszteletére építették. Később kicsinek bizonyult, így 1936-ban új, modern kápolna épült, a régit pedig ravatalozónak állították fel a temetőben. forrás:www.orszagkep.hu
A Börzsöny csodatévő szent kútja Szent hely – azt mondják a helyiek. De nemcsak a környéken élők látogatnak el rendszeresen a Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól kb 1 km-re található a Csitári forráshoz, más néven a Kutyikához, hanem messzebbről is jönnek nagyon sokan. A hely zarándokhellyé vált – ugyanis számos csodás gyógyulást…
A borászatnak Szentendrén évszázados hagyománya van. A török hódoltság után letelepedett rácok (szerbek, dalmátok, görögök) kezdték meg a vörösbor készítését, akik a termelés mellett meghonosították a prést és más, addig ismeretlen eljárásokat is. Ennek állít emléket a Szőlősgazdák keresztje, amely a város legrégebbi emlékkeresztje, és amely az időjárás okozta szőlőkárok ellen volt hivatott megvédeni a…
Szentendre képeslapokból, útikönyvekből jól ismert Fő terén minden ház múltja egy-egy külön történet. A középkortól kezdve itt volt a színhelye a társadalmi és gazdasági életnek. Itt futottak össze a budai, visegrádi és pilisi országutak. Így alakult ki a háromszög alakú tér, melynek közepén találjuk Szentendre egyik fő szimbólumát ,,az úgynevezett Kalmár-keresztet,, melyet a Szerb Kereskedő…
A Szamárhegy, Szentendre festői részleteinek egyik legérdekesebb negyede. A meredek hegyoldalon letelepedett dalmátok Voit Pál szerint “fecskefészek módján megkapaszkodó” házacskákat emeltek, amelyek ma is az Adria menti falucskák településformáit idézik. A visszaemlékezések szerint, a dalmátok a Szamárhegyet inkább Istenhegynek vagy Angyalhegynek hívták, mert szégyellték, hogy lakóhelyüket Szamárhegynek nevezik. A hegy tetején álló emlékkereszt a város…