A Péter-Pál Templom (volt Csiprovacska templom) Szentendre legnagyobb temploma eredetileg szintén görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta. Először itt is fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a római katolikus egyház tulajdonába került. Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 500…
A Várdomb tetején elhelyezkedő Keresztelő Szent János templom Szentendre legrégebbi épülete. Eredetileg Szent Andrásnak ajánlották a XIII. században, úgyhogy ez a város névadó temploma is. A Várdombról csodálatos kilátás nyílik a „szentendrei háztetőkre” és kiváló kiindulópont is a város felfedezéséhez. Az épület eredeti formájában a nagybörzsönyi Szent István templomhoz lehetett hasonló, 1283-ban azonban a visegrádi…
A település első templomából mára csak sziklába vájt szentélye maradt fenn. Itt éltek a helyi remeték, akik közül az utolsó feltehetőleg a kálváriát gondozta, és akinek jelképes sírja a szentély mellett látható. A barlangszerű szentélyt ma egy román stílusú, timpanonos előépítmény egészíti ki. A település első temploma, a Szent Mihály-sziklatemplom az 1813 utáni években épült…
A Börzsöny belsejében, a lakott területektől távol állt az a pálos kolostor és templom, amelynek csekély megmaradt romját Kóspallag közelében találjuk. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend itteni jelenlétének állít emléket a romok közelében épült, az egykori templom alakját felidéző emlékhely. A Kis-Hanta- és a Korompa-patak találkozásának közelében, a Malomvölgyi-patak nyugati oldalán állt valaha a márianosztrai…
A kálváriautat a pálos szerzetesrend alakította ki, 1759-ben állították fel a 16 stációt és a kereszteket. Mellettük található a Szent Sír-kápolna és a bástyaszerű kálváriakápolna is, amelyek mellől csodás panoráma tárul elénk. A kálvária kialakítását a nosztrai pálos szerzetesrend szorgalmazta. 1756-ban szentelték meg a kálváriakeresztek helyét, 1759-ben pedig Szluha Gergely és Kopacsek Péter szerzetesek felállították a…
A templomot valamikor az 1300-as évek első felében kezdték építeni. Egy 1324-ben kelt dokumentum már említi a torony nélküli épületet, amelynek akkoriban Szent Márton volt a védőszentje. Egy feltárás során a templom északi oldalán egy 14. századból való vörös márvány sírkőlapra bukkantak, amelyet most Visegrádon a Mátyás Király Múzeumban őriznek. 1965-ös régészeti feltárások idején még…