Panorámavadászat a Dunakanyarban

Ez a túra igazi csemege azoknak, akik számtalan kilátópontról és épített kilátóból szeretnének gyönyörködni a Dunakanyar lenyűgözően szép látképében. A középkorban remeték által lakott barlangrendszert is útba ejtjük. 

A Börzsöny és a folyó túlpartján a Visegrádi-hegység vulkáni tömbje régen szoros egységet képezett. Kétmillió évvel ezelőtt, amikor a tenger visszavonult erről a területről, az Ős-Duna utat talált magának a két vonulat között, és folyamatos koptató-csiszoló munkájával napjainkra kettéfűrészelte a szerkezetileg egységes tájat. A vulkáni kőzetet, a szürkés színű andezitet gyakran megfigyelhetjük a túra során. 

Útvonalunk első része a Szent Mihály-hegy oldalában halad. Némi kitérőért cserébe lépten-nyomon előbukkanó, lenyűgöző panoráma-darabkákat kapunk. Javasoljuk, hogy ha egyben szeretnétek látni az S alakban kanyargó Duna vonalát, keressétek fel a túloldali Prédikálószék csúcsán álló kilátót! 

A kőfejtő andezitdarabkáin áthaladva érünk a Remete-barlanghoz, ahol a középkorban szerzetesek éltek. Hazánkban ezen kívül még két helyen, Tihanyban és Szentkúton ismerünk olyan mesterségesen kialakított üregeket, amelyek remeték lakhelyéül szolgáltak. 

A Hegyes-tető kaptatóján több mély, gigantikus kútgyűrűre hasonlító üreggel találkozunk. Ezek kutatóaknák, amelyekben az 1970-es évek elején érceket bányásztak. A mára felhagyott területet lassan visszafoglalja az erdő, a lyukak mélysége egyre csökken, mégsem ajánlatos a kerítésen belülre merészkedni. A gödör szélén laza a talaj, könnyű beleesni, kimászni a megfelelő felszerelés nélkül pedig szinte lehetetlen. 

A panorámák királyát túránk legmagasabb pontján, a Hegyes-tető csúcsán zsebelhetjük be a Julianus-kilátóból. Első pillantásra szokatlan és meglepő, hogy keleti és nyugati irányból is a panoráma dekoratív elemét adja a Duna. A patkó alakú kanyarulat déli részét kitakarja a Szent Mihály-hegy tömbje. Tőle jobbra, a lejárat irányába Szob házait láthatjuk, balra pedig Nagymaros háztetői vannak közel. A folyó túlpartján a festői Fellegvárban gyönyörködhetünk.  A kőtornyot 1939-ben építtette az Encián Turista Egyesület. 

Zebegénybe ereszkedve a Nagy-Kerek-hegy oldalában álló Kós Károly-kilátóba kapaszkodhatunk fel. A faépítmény őrtoronyra hasonlító formája nem véletlen: emléket állít az egykor itt húzódó római védvonal-rendszernek, a limesnek. A kilátószintről a lábunk előtt heverő Zebegénytől a túlparti Pilismarótot is szemügyre vehetjük. 

A szerző tippje

• A panorámapontokra rövid kitérőkkel juthatunk. Ne hagyjunk ki egyet sem, hiszen ezek adják a túra esszenciáját!
• Bár az útvonal nem hosszú, egyrészt a terepviszonyok, másrészt a számtalan kilátópont miatt érdemes jóval több időt szánni a körre.  A Julianus-kilátóban könnyen beazonosíthatjuk a panoráma elemeit egy térkép segítségével. 
• Egy meleg nyári napon érdemes lesétálni a zebegényi strandra (a vasútállomástól 200 méterre van), és a túra végén megmártózni a Dunában. 
• Nagymaroson pillantsunk rá a telefonfülke-könyvtárra! Ha igazán „finoman” szeretnénk indítani a túrát, betérhetünk a vele szemben lévő cukrászdába is.
• A túra után Zebegényből akár hajóval is hazajuthatunk a MAHART Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajójával.

forrás:www.termeszetjaro.hu