Mikor?

Mit?

Hol?

Acsaújlaki Kastély – Acsa

Hagyományőrzés

Acsa
Nyitvatartás

Minden nap nyitva


Acsa
Bármikor látogatható
Hétfő:
Kedd:
Szerda:
Csütörtök:
Péntek:
Szombat:
Vasárnap:

Acsaújlak története

Acsa a Galga völgyének kanyarulatában, a folyó és a Sápi patak összefolyásánál, Pest és Nógrád megye határán fekszik. A község neve ótörök személynévből (acsa – rokon, atya) származik. 1347-ben említik először „Acha” helységet a középkori oklevelekben. A törökök kiűzése után a falut elsősorban evangélikus szlovák nemzetiségű lakossággal telepítették be.

Az evangélikusoknak már a XVII. században létezett temploma. A ma is álló templomot Prónay I. Gábor 1752-ben, a katolikus templomot pedig a középkori templom helyén az 1780-as években Migazzi Kristóf váci püspök építtette. A Prónay család saroktornyos, manzárdtetős kastélya 1735-1740 között épült.

A Vác felé vezető országút mellett található a Patay család kastélya és uradalmi központja, Acsaújlak, ahol a II. világháború után termelőszövetkezeti központ létesült. A közelmúltban a kastély épületet felújították. A község észak-nyugati határánál lévő Sinkár-patakot felduzzasztották, melynek köszönhetően egy 67 hektár területre kiterjedő tavat hoztak létre. A tó átnyúlik a szomszédos Püspökhatvan területére is.

Kastélytörténet

Az acsaújlaki kastélyt 1907-1910 között építtette a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és újdonsült veje, Patay Tibor vármegyei főispán számára a Sápivölgyi majorban.

A kastély az ötvenes évek államosítását követően 1986-ban az egyik legelső hazai kastélyszállóként nyílt meg.

 rendszerváltást követően magántulajdonba került, új tulajdonosa a legmagasabb igényeket kielégítő módon alakíttatta át és újíttatta fel, az eredeti elrendezést megőrizve, belső szerkezetileg azonban teljesen átalakítva.

Az Acsa-újlaki kastély építészeti kialakítása a középkori várjelleget hangsúlyozza. Az építtető mintaképe a régi acsai kastély. A kastély az ún. saroktornyos típusúak közé tartozik, amely megoldás a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra jellemző. Erre utal a oldalszárny reneszánsz pártázata is. Az archaizálás az épület szerkezeti megoldásait is jellemzi, a falak szokatlanul vastagok, és minden szinten téglaboltozatos födémek készültek.
A kastély belső kialakítására már a kényelem és a reprezentáció mértéktartó barokkos megfogalmazása jellemző. A kastély főépületből és oldalszárnyból áll, a főépületben földszint és két emelet, valamint padlás helyiség található, míg az oldalszárnyban földszint és padlástér van. Az épület teljes egésze alápincézett.

A főépületben a felújítás során king-size lakosztályok, öltözőszobák, vendégszobák, fogadóterek, szalonok, könyvtár, konyhák, étkezők, valamint az ezeket kiszolgáló vizes helyiségek lettek igényesen kialakítva.

Az oldalszárnyban elsősorban a kiszolgáló személyzet részére kialakított helyiségek, kondicionáló terem, illetve újonnan létrehozott belső medence és szauna találhatók, ezen felül külső medence és hozzá tartozó kültéri jacuzzi is épült.

Családtörténet

A Prónay család Turóc megyéből származik, már IV. Béla király korában, 1279-ben birtokot szereztek. A család tagjai később is kitűntek vitézségükkel, vármegyei és országos hivatalokat viseltek, egészen a XX. századig. A nemzetség több ágra szakadt, Prónay I. Gábor alapította a Pest vármegyei bárói ágat. A bárói címet a család 1770-ben Mária Teréziától nyerte el.

A XVI. században áttértek az evangélikus hitre. Ettől kezdve jelentős tevékenységet fejtettek ki az evangélikus egyház és a hitélet szervezésében is. A Prónayak saját maguk is törekedtek a korszerű műveltség, tudás megszerzésére, hazai és külföldi egyetemeken folytattak tanulmányokat és szereztek végzettséget. A család egyik tagja, Prónay III. Gábor 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

A XX. századra a birtok hitbizománnyá alakul, és minthogy a kastélyt így Prónay Dezső lánya nem örökölhette, neki a báró Acsa-Újlakon egy másik kastélyt építtetett (Patay-kastély). Ezt a kastélyt a II. világháború után az állami gazdaság használta, később a Lapkiadó vendégházat üzemeltetett benne, jelenleg magántulajdon, tulajdonosa az épületet és a hozzá tartozó területeket felújította, karbantartja.

Kastélylátogatás

Az Acsaújlaki Kastély egy privát kastély, ám idegenvezetővel az év minden napján látogatható (ünnepnapokon is), a nagyközönség részére megnyitott része és parkja.

Csoportos látogatás esetén kérjük a lenti űrlapot kitölteni. 10 fő alatt nem kell bejelentkezni, a kastély bármikor látogatható a zártkörű rendezvények időtartamát kivéve.

A kastély területére élő állatot (kutyát, macskát, stb) bevinni tilos.

Zárt körű rendezvények ideje alatt a kastély átmenetileg zárva van.

forrás:www.acsaikastely.hu

További látnivalók

Dunakanyar Falatozó – Nagymaros
Gasztro
MEGNÉZEM!
Zsengélő Café – Verőce
Gasztro
MEGNÉZEM!
KóborMacska Fogadó – Verőce
szállás
MEGNÉZEM!
MUTASD AZ
ÖSSZES LÁTNIVALÓT!
Impresszum