Visegrádi vártúra

A Fellegvár története

A visegrádi vár a Dunakanyar csodálatosan ívelt, hatalmas zöldellő hegyekkel körülvett természeti környezetében, a Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától le egészen a folyamóriás partjáig húzódik.

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.

A tatárjárás után IV. Béla és felesége Lascaris Mária családi ékszereinek árából, a visegrádi andezithegy tetején 1250-1258 között várat építtetett. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.

A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött.

A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították.

A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát.

Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe.

A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.

A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:

1. A vár történeti kiállítása
2. Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
3. A Szent korona történeti kiállítás
4. Panoptikum
5. Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás

Megközelítés:

Visegrád központjában a posta épülete mellett  a Zách Klára utcán át vezet fel az út egy kiépített lépcsőn a Kálváriához.
Innen az országos 

túra jelzésén lehet feljutni a várhoz.
A vár megtekintése után a parkoló bal oldalán vezet le a lépcső a  

jelzésen az erdőn vissza Visegrádra.

jelzés becsatlakozik a  

jelzésbe, aminek a balra forduló ágát követjük, egy enyhe lejtős ereszkedés után érjük el az alsó várat, Salamon tornyát.
A torony háta mögött vezetett tovább egy kövezett út le a városba, kiérve a főútra jobbra fordulva megtekinthetjük a vízi bástyát a Visegrádi kapuval.

forrás:www.turautak.com/cikkek/turautak/visegradi-vartura.