Vác – Hétkápolna

Szűz Mária búcsújáróhelye a Váci egyházmegyében lévő kegyhely

Vác déli szélén, Vác-Alsóváros határán, közel a Duna-parthoz áll a kegytemplom, Pest megyében és a Váci egyházmegyében.
     A kegyhely keletkezése összefüggésben van Vác városának legendás eredetével. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Lászlónak, a későbbi szent királynak látomása volt: egy angyal szállt le az égből, s a királyi koronát Géza fejére tette – ezzel jelezte, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, ami- kor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezt a jelenetet Kálti Márk Képes krónikába is megörökíti, s innen származott a kegyhely középkori neve: Maria de Cervo = Szarvasról elnevezett Boldogasszony. Megépült a Mária-templom, az angyaljelenés helyén pedig egy kápolna Szent Péter apostol tiszteletére.
     A török hódoltság idején azonban mindkét szent hely elpusztult, s feledésbe merült a kegytemplom pontos fekvése is. Esterházy Pál 1696-ban megjelent, már többször idézett könyve „valahol Magyar Országban” helyezi el a Szarvasról elnevezett Boldogasszony kegyhelyét. A Szent Péter-kápolnára is csupán egy közeli forrás emlékeztetett.
     Egy váci asztalosmester és családja súlyos betegségből felépülve, s fogadalmát beváltva a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszobrának képmását állíttatta fel a forrás közelében. Így lett a képnek egyidőben Kúti Kép neve. A hamarosan meginduló búcsújárások hatására a képet az itt emelt templom főoltárára helyezték. (A templomot a Vác történetében oly nevezetes szerepet játszó Migazzi Kristóf püspök építtette.)
     1769-ben a kápolnához vezető út mellett Wirth Ferenc váci kanonok, kisprépost felállíttatta a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopokat. Innen kapta a hely máig élő nevét: Vác-Hétkápolna.
     A főoltáron lévő, megkoronázott kegykép körül üveg alatt számos fogadalmi ajándéktárgy jelzi Szűz Mária közbenjárását, az imameghallgatásokat és a csodás gyógyulásokat. A sok szív, láb, kéz és csecsemő mellett néhány hajóformát is látunk. Ezek jelzik, hogy a váci Hétkápolna Boldogasszonya a dunai hajósok segítsége is.
     A templomot Mária nevére szentelték fel. A forrás vizéből sok búcsús orvosságnak visz haza. A zarándokok egy része éjjel a kápolnában virraszt. Éjfélkor kisebb csoportok gyertyás keresztúti ájtatosságot végeznek. A búcsú idején szokásos nagy kirakodóvásárt a város egy másik pontján tartják meg.
     A kegykápolnán kívül, a szentély mögötti fülkében a híres bajor búcsújáró hely, Wies barokk kegyszobrának a mása látható: az oszlophoz kötözött Krisztus börtönében. A kápolna alatt a kövekkel kirakott ősi forrás van, benne a Szeplőtelen Szűz fehér szobrával. Közel a templomhoz áll az 1848-49-es honvédek obeliszkje, amelyet a váci csatában elesett honvédeknek emeltek (1868).
     A Vác város címerében szereplő Boldogasszony az ősi Máriatiszteletre utal.
     Németh Lászlónak az Alsóvárosi búcsú című regénye itt játszódik Vácon. Ebben nagy beleéléssel mutatja be a hétkápolnai búcsú atmoszféráját, s különösen szépen ír az offerálás, a viasz fogadalmi tárgyak felajánlásának szokásáról.
     Vác gyorsan elérhető vonattal Budapest Nyugati pu.-ról, vagy pedig autóbusszal a 2-es főúton.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon