Szokolyai Református templom

A szokolyai református templom falusi templomépítészetünk jeles képviselője. A templomról már a középkorból vannak adataink, egyes források szerint a Pálos szerzetesrend alapította. 1397-ben az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. 1542-ben plébánosa a töröknek adózott. A szokolyai gyülekezet a XVI. sz. második felében tért a helvét reformációra.

Hajója téglány alakú, tornya a párkányig XIV. századi, eredeti formájában maradt meg. Ennek szép példái a sarkain lévő támpillérek, a toronyablakok gótikus mérművei, illetve a templom hajójába bevezető csúcsos boltív. A párkány feletti szint XIX. századi eredetű.

A templomot a torony kivételével 1856-ban lebontották és a jelenleg látható hajót építették fel. A homlokzat közepén egyszerű, vasajtós bejárat, egyenes záródású kőkerettel, felette lépcsőzetes záródásúra helyreállított ablak, felette a barokkos ablak található.

Egy 1984-ben végzett feltárás során előkerültek az egykori templomhajó, a sekrestye, valamint a cinterem falának maradványai. Megtalálták a mai templomkerítéssel csak néhol megegyező nyomvonalú középkori kerítőfal több részletét is. (A fal maradványai a mai talajszint alatt vannak.)

E templom falai között hirdette az igét a Debrecenben, Leydenben, Franekerben iskolázott Mányoki János lelkipásztor. Fia, Mányoki Ádám, a református barokk világhírű mestere, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem udvari festője és diplomatája, itt a parochián született 1673-ban és Drezdában hunyt el 1757. augusztus 6-án 84 éves korában.

Stílus: Tornya, valamint a torony párkány alatti része XIV.sz.i eredetű gótikus,  a templom mai alakjában klasszicista.

Berendezés: A templom berendezése szintén újkori, a református liturgiának megfelelő.

Harangok: Harangjai közül a legöregebb, amelyik elkerülte az I. világháború során történt ágyúöntést, 1775-ből való. Felirata: 1775. Johann Brunner goß mich in Ofen.

forrás:www.reformacio.mnl.gov.hu