Szent László templom – Szob

A török idők előtti egyházi állapotot számba vevő Pázmány-féle, 1629-es összeírás a Váci Egyházmegye területén fekvő “Zob”-ot az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozó exempt plébániák közé sorolja. a XVIII. századi feljegyzések szerint a szobi templom megsérült, de rendbehozták. Az 1779-es Batthyány-féle Canonica Visitatio már az új szobi templomról számolt be, amelyet 1775-1778 között építettek, barokk stílusban. Az épület egyhajós, homlokzat előtti tornyos, keletelt templom. Egységes terv szerint épült és úgy maradt meg a mai napig. Nyugati homlokzatának hármas tagolását magas, emeletes tornya kihangsúlyozza. A templom félköríves főbejárata a homlokzat közepén van. Erőteljes párkányvonalak találhatók az emeletek között, s fent órapárkány. A tornyon bádoglemezzel fedett hagymasisak látható. A szentély mind északi, mind pedig déli oldalán egyformán kiképzett, ablakkal és bejárattal ellátott helység van: bal oldalon a sekrestye, jobb oldalon az oratórium. Az épületet magas lábazat veszi körül. Tetején az egész templomtestet befedő nyeregtető van. A szobi templom főoltárának alkotóművésze Dunaiszky Lőrinc, a kor neves faszobrásza volt. 1784-ben született a Zólyom megyei Libetbányán. Elvégezte az akadémiát, ahol Heinrich Füger, a kor legjelentősebb festője tanította rajzra, Exner pedig építészeti rajzolásra. Tehetséges tanítványnak bizonyult, akinek nagy jövőt jósoltak tanárai.

A mai főoltár elkészítésére 1816-ban kapott megbízást az Esztergomi Főkáptalantól. A megrendelő kívánsága szerint Szent István és Szent Imre az oltár két fő alakja, két oldalt térdelő angyalszobrok és a Religio ülő szobra a díszítés. A szobrok fából készültek, a két főalak a hazai klasszicista szobrászat első történelmi tárgyú szoborpárja. Az oltárt 1818-ban állították fel a szobi templomban. A templom védőszentjét ábrázoló oltárképet, a sziklából vizet fakasztó Szent Lászlót, Fráter Risardi alkotta. 1927-ben azonban új oltárképet készíttetett a kegyúr, Szent László képét ezúttal Lohr Ferenc festette meg. A templom orgonájának története nem teljesen tisztázott, sok homályos adat van még. Az 1754-es Canonica Visitatióban olvasható: ” A szobi templomnak kórusa van orgonával, 6 változattal (regiszter, hangszín, sípsor).” ennek az orgonának a szekrényén olvasható egy név, Klein Vilmosé. Talán családtagja, rokona lehetett Klein Károly egri orgonaépítő mesternek. Ezt az orgonát helyezték át az új templomba, amely azonban nem volt elegendő hangerejű a nagyobb templom számára. Az orgona áthelyezése akkor 15 aranyforintba került. 1794-ben új orgona építését határozták el, amelyet a rajeci Pazsiczky András vagy János készített. Az akkori költség 600 forint volt, ami tekintélyes summát jelentett a XVIII. század végén.

Az orgona az elmúlt két évszázadban többször szorult javításra, a nagy felújítása 1856-ban történt, majd a váci Novoth Lajos végzett renoválást 1955-ben, utoljára 1984-ben újították fel. A templom szószéke jóval előbb készült el, mint a főoltár. Anyaga sárgára festett fa, kosarán domborműves faragás. A templom toronyóráját 1898-ban gyártották Bécsben, Emil Schauer gyárában. Kezdetben súlyműködtetésű volt, amelyet a közelmúltban elektromos működtetésre alakítottak át. Bár az óraszerkezet közel száz éves, a mai napig megtartotta pontosságát. A templomnak négy harangja van, amelyek közül a lélekharang a legrégebbi, még a régi Árpád kori templomból származik. A két nagyharang közül az egyik a Szent László-harang, a másik a Boldogasszony-harang. Mindkettőt 1958-ban öntették újra a szobi hívek, mert a háború folyamán a nyilasok összetörve el akarták vinni, hogy beolvasszák fegyvernek. Ám a vasúton dolgozók az állomás raktárában elrejtették és nem engedték elszállítani a darabokat, s újból öntötték őket. A templom védőszentjének ünnepére szentelték fel és helyezték el a toronyban.

forrás:www.szob.hu/kategoriak/epuletek-szobrok, www.miserend.hu