Nagymarosi gesztenyés tanösvény

Növénytani különlegesség a nagymarosi szelídgesztenyés.

Károly Róbert és Mátyás király korában Visegrád királyi tartózkodó hely volt. A szelídgesztenyést Károly Róbert idejében itáliai mintára, parkszerűen, sétányokkal, árnyas pihenőkkel ellátva telepítették.

A hétvégi házak szaporodásával és a fákat pusztító szelídgesztenye kéregrák (Cryphonectria parsitica) megjelenésével a termő állományok jelentősen megfogyatkoztak.

A tanösvény 21 megállón keresztül segít megismerni a nagymarosi szelídgesztenyések múltját és jelenét, egyúttal alapot ad a jövőjének megőrzéséhez is.

A tablókon a nagymarosi gesztenyések természeti értékeiről, sokszínű élővilágáról tájékozódhatunk.

A változatos domborzati viszonyok és kitettség hatására eltérő típusok alakulnak ki, a naposabb oldalon nyílt ligetes, az árnyékos oldalon zárt, erdőjellegű gesztenyeállományok teszik még változatosabbá az élővilágot.

Fontos tudnivalók:

A tanösvény első táblája a nagymarosi révnél, a halassal szemben található. A tanösvény kellemes sétával mintegy 3 órás körtúrává alakítható. Meredek kaptatóval kezdődik, így aki nehezen birkózik meg a hirtelen magasság emelkedéssel, vegyen magához túrabotot. A túra java része az erdőben zajlik, ahol a környezetet óvni kell.

forrás:www.erdeikirandulasok.hu (Ipolyerdő Zrt.), www.magyarmezogazdasag.hu, www.origo.hu/