Mária Magdolna – Római katolikus templom – Sződ

A templom
A jelenlegi templomot Grassalkovich Antal építtette, alapkövét 1743. június 4-én tették le. Falait részben Mogyoródról, a bencés apátság romjainak köveiből, részben a régi, lebontott templom anyagából építették fel. 1744. április 16-án szentelték fel Mária (Bűnbánó) Magdolna tiszteletére, tehát a templom címe, titulusa is ez. Felszereléséről részben a kegyúr és a hívek gondoskodtak, részben a régi templomból is maradt, így egy aranyozott réz kehely, cibórium, miseruhák, és kandeláberek.

A templom belső leírása
Háromszakaszos hajó, egy-egy hevederívvel választott csehsüveg boltozattal. A boltozatok festettek, témájukat tekintve a betlehemi jászol, a Szentlélek eljövetele és az utolsó vacsora látható. Falát toszkán fejezetes pilaszterek tagolják kétrészes párkánnyal. Mindkét oldalon három-három mennyezetig érő fülke. Két erőteljes toszkán oszlopon álló karzat, rajta található az orgona, lent három, félköríves nyílás, mellvédje középen előreível. Félkörös diadalív, rajta a következő felirat: „Glória In Excelsis Deo”. A nyolcszög öt oldalával záródó szentélyt a gótikus szentélyboltozás átalakítására emlékeztető fiókos dongaboltozat fedi, mélyen lenyúló, pilaszterekre ráfutó hevederívekkel. A bal oldalon füles keretelésű sekrestyeajtó látható.

Apostolszobrok
A templom homlokzatán három kvalitásos, XVIII. századi, fából faragott szobor volt elhelyezve, melyek jelenleg a Budavári Palotában, a Nemzeti Galéria félemeletén vannak elhelyezve. Az eredeti szobrok magassága 195 cm. Kőből faragott kicsinyített (5/4) kópiái 1992. július 11-én kerültek vissza a templom homlokzatára. A szobrok talapzattal együtt 160 cm magasak, időálló, korszerű, műkő jellegű, impregnált anyagból készültek.

Szent Orbán pápa szobra
A templom apszisa mögött található a Csörögről (szőlőhegyről) ideszállított Szent Orbán pápa szobra. A szobor készíttetője Czettler Jenő 1941-ben a következőket írta a váci püspöknek: „A csörögi szőlőm területén annak idején általam emeltetett s Excellentiádtól megáldott szent Orbán szobor előtt, a Szent ünnepén, avagy az ünnep nyolcadának tartama alatt, évről-évre szentmisét óhajtanék bemutattatni. E terv megvalósításával nem csupán a szőlők védszentje ünnepének méltó megünneplését vélném előmozdítani, hanem hagyományt is kívánnék teremteni azzal, hogy a csörögi szőlőhegy és környéke lakóinak – kik legtöbbször önhibájukon kívül, sokszor hosszú hónapokon át nem hallgathatnak szentmisét – lehetővé tegyem azt, hogy évenként legalább egyszer, szent Orbán napján részesüljenek a legszentebb áldozat kegyelmeiben. (…)”

A szobor készítője Istvánffy Hildegard (művésznevén: Hilda), az első magyar kőszobrásznő. A szobrászat mellett festett is. (Pancsova, 1905. augusztus 17. – Budapest, 1971. január 11.). Szobrászi főműveként tartják számon az 1939-ben Csörögön (Kecskerágó-dűlőben, a szőlőhegyen) felavatott Szent Orbán pápa szobrát, melyet több irodalmi forrás is megsemmisültnek hisz. Az alkotás megrendelői valami derűs figurára gondoltak, azonban a szobor a teljes pápai ornátusban, tiarával a fején, baljában a hármas kereszttel emeli kezét áldóan a termés fölé, arca szinte sámánisztikus erővel űzi el a gonoszt, az ártó késő tavaszi fagyokat. A szobor talapzatának latin feliratából megállapítható, hogy alkotója az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából készítette.

A szobor anyaga kemény mészkő. Sződre szállításakor hiányos volt karja, orra, feliratos posztamense (talapzata) melyet a restauráláskor, 1987-ben Rákos Péter és Sütő József pótoltak. A kezéből hiányzó pápai keresztet az egyházközség megrendelésére egy ötvösmester készítette el.

I. Szent Orbán 222 és 230 között volt pápa. A legenda szerint Szent Cecília vőlegényét, Valeriánust Orbán keresztelte meg. Németországban, mivel ünnepe egybeesik a szőlők művelésének tavaszi, befejező ünnepével, a XIII. század óta a vincellérek patrónusa. Ünnepe május 25. Segítségét kérik fagyveszélyben. (Volentics Gyula helytörténész)

forrás:salvator.hu/egyhazkozsegek-szod/tortenet