Vácduka története

Vácduka (Duka) Árpád-kori település. Nevét 1295-ben említette először oklevél , már ekkor Duka néven írták.

Első ismert birtokosát is 1295-ből ismerjük; ekkor Záh nemzetségbeli Zaah fia Mihály birtoka volt, aki a birtokot zálogba adta a Rátót nemzetséghez tartozó István fia Kokas mesternek, majd el is adta neki 60 M-ért.

1334-ben Petrus fia László volt birtokosának írva, aki birtoka egyrészét lányának Margarétzának adta el.

Történeti kutatások alapján 1977-ben volt a falu 800 éves. A legvalószínűbb eredetmonda: a tizenegy-tizenkettedik században egy barátot helyeztek ki, aki az élet szervezője, irányítója, teljhatalmú vezetője volt ezen a területen. Kápolnát építtetett. Ennek nyomát a Bangor nevezetű hegy tetején álló harangláb bizonyította. Ez a építmény fennállásáig a barát nevét őrizte, akit úgy hívták, hogy Tüke. Az idők folyamán ez a név alakult át, és lett Duka. A monda valóságtartalmát igazolja, hogy a Bangor alján elterülő rétet Barátrétnek hívják. Vác közelsége, és a közigazgatási kötöttségek miatt később a város nevét vette fel előtagkén, és így lett Vácduka. A történelmi események a falu éltét is befolyásolták. De az itt lakók életképességét, és élni akarását bizonyította a fennmaradásuk. A történelem folyamán ez a vidék mindenféle török, tatár, német hadaknak országútja volt. A török kor után felső intézkedésekkel újra telepítették a vidéket, Dukát is.

forrás: vacduka.hu