Mikor?

Mit?

Hol?

Fekvése

Pest megye északi részén, Budapesttől 30 km-re található. Délre tőle Göd, északra Vác, délkeletre pedig Sződ fekszik.

Közúton a 2-es és az M2-es (régebben 2/A) országúton; vasúton a Budapest–Vác–Szob-vasútvonalon közelíthető meg.

Nevének eredete

Sződliget nevének első “sző” tagja a sző, vagyis fehéres, szőke szóból származik, míg második része a Sződ határában keletkezett ligetes lakóövezetre utal.

Története

Sződliget területe ősidők óta lakott, mely már a történelem előtti időkben is emberi szálláshely volt, ezt bizonyítják a sződligeti volt Horgász-tanya mellett talált, az átmeneti kőkorszakból származó leletek: őskori cserepek, kőbalta, agancsból készült kalapács került ki a földből, de vaskorikelta edénytöredékek, a római korból származó 2. századi cseréptöredékek, 2., 3. századi szarmata és kvádnépvándorlás korából való késő avar kori településnyomok is napvilágra kerültek itt.

Sződliget története 1950-ig Sződ község történetével osztozik. A mai település 1950. január 1-étől lett önálló tanáccsal bíró község, területén, a Sződrákosi patak régi partján azonban már a középkorban is állt egy malom. A malmot 1458-ban a kékesi pálosok vásárolták meg a szentendrei hospestől. Az ekkor már romos malmot, ami Paksi János birtokában volt a Gülbaba kolostornak adták el. Később, a 18. század elején a Grassalkovich-uradalom ugyanezen a helyen a ma is meglévő malmot, mely említésre méltó ipari emlék.

A terület a 18. században a Madách család, majd a Grassalkovich család, a 19. század közepétől báró Sina György, majd a Belga Bank birtoka volt. A Belga Banktól a nemeskéri Kiss család és Almásy Pál vásárolta meg, akik később több kisebb-nagyobb birtokként adták el. 1860-1870 között báró Henriquede Ben Walsteim Józsefné hadiözvegyé volt, aki itteni uradalmában 1871-ben tehenészetet hozott létre, s a tejtermékeket Budapesten és Újpesten értékesítette, de emellett foglalkozott szőlő- és dohánytermesztéssel, szarvasmarha és lótenyésztésserl is. A terület az 1883 évi adatok szerint már dr. lovag Floch-Reyhersberg Alfréd birtokaként volt ismert, aki ekkor birtokolta Sződrákost, Sződrákospusztát és Csörögpusztát is, míg a határ északi részén gróf Szapáry Gyula birtokai kezdődtek.

1910-ben Floch Alfréd bocsátotta parcellázásra a falu mai területével megegyező akkori Sződ-Sződ vasúti megálló és a Sződrákosi malomtól északra, a váci határig terjedő birtokát, ez lett Sződligettelep, a mai Sződliget, ahol 1910 és 1912 között fel is épültek az első házak.

2006. november 4-én országzászlót állítottak a Petőfi-szobor mellett.

forrás: wikipédia

Sződliget

Fekvése

Pest megye északi részén, Budapesttől 30 km-re található. Délre tőle Göd, északra Vác, délkeletre pedig Sződ fekszik.

Közúton a 2-es és az M2-es (régebben 2/A) országúton; vasúton a Budapest–Vác–Szob-vasútvonalon közelíthető meg.

Nevének eredete

Sződliget nevének első “sző” tagja a sző, vagyis fehéres, szőke szóból származik, míg második része a Sződ határában keletkezett ligetes lakóövezetre utal.

Története

Sződliget területe ősidők óta lakott, mely már a történelem előtti időkben is emberi szálláshely volt, ezt bizonyítják a sződligeti volt Horgász-tanya mellett talált, az átmeneti kőkorszakból származó leletek: őskori cserepek, kőbalta, agancsból készült kalapács került ki a földből, de vaskorikelta edénytöredékek, a római korból származó 2. századi cseréptöredékek, 2., 3. századi szarmata és kvádnépvándorlás korából való késő avar kori településnyomok is napvilágra kerültek itt.

Sződliget története 1950-ig Sződ község történetével osztozik. A mai település 1950. január 1-étől lett önálló tanáccsal bíró község, területén, a Sződrákosi patak régi partján azonban már a középkorban is állt egy malom. A malmot 1458-ban a kékesi pálosok vásárolták meg a szentendrei hospestől. Az ekkor már romos malmot, ami Paksi János birtokában volt a Gülbaba kolostornak adták el. Később, a 18. század elején a Grassalkovich-uradalom ugyanezen a helyen a ma is meglévő malmot, mely említésre méltó ipari emlék.

A terület a 18. században a Madách család, majd a Grassalkovich család, a 19. század közepétől báró Sina György, majd a Belga Bank birtoka volt. A Belga Banktól a nemeskéri Kiss család és Almásy Pál vásárolta meg, akik később több kisebb-nagyobb birtokként adták el. 1860-1870 között báró Henriquede Ben Walsteim Józsefné hadiözvegyé volt, aki itteni uradalmában 1871-ben tehenészetet hozott létre, s a tejtermékeket Budapesten és Újpesten értékesítette, de emellett foglalkozott szőlő- és dohánytermesztéssel, szarvasmarha és lótenyésztésserl is. A terület az 1883 évi adatok szerint már dr. lovag Floch-Reyhersberg Alfréd birtokaként volt ismert, aki ekkor birtokolta Sződrákost, Sződrákospusztát és Csörögpusztát is, míg a határ északi részén gróf Szapáry Gyula birtokai kezdődtek.

1910-ben Floch Alfréd bocsátotta parcellázásra a falu mai területével megegyező akkori Sződ-Sződ vasúti megálló és a Sződrákosi malomtól északra, a váci határig terjedő birtokát, ez lett Sződligettelep, a mai Sződliget, ahol 1910 és 1912 között fel is épültek az első házak.

2006. november 4-én országzászlót állítottak a Petőfi-szobor mellett.

forrás: wikipédia



Programok itt

2020. 11. 07.
Mindenszentek Felvonulása – Sződligeti Római Katolikus Egyházközség
Családos/gyermekes
MEGNÉZEM!
2020. 10. 17.
Őszi Liget Zenés Esték Sződliget
Koncert
MEGNÉZEM!
2020. 10. 02.
“Séta a múltban” – Sződligeti Római Katolikus Egyházközség
Családos/gyermekes
MEGNÉZEM!
2020. 08. 20.
ORSZÁG- ÉS KÖZSÉGSZÜLETÉSNAP SZŐDLIGETEN – NEMZETI OPERAGÁLA SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN
Koncert
MEGNÉZEM!


Látnivalók itt

Gyros Sződliget
Gasztro
MEGNÉZEM!
Panír Pálya – Sződliget
Gasztro
MEGNÉZEM!
Nagyboldogasszony templom Sződliget
Vallási
MEGNÉZEM!
Tündérkert Lovarda SE – Sződliget
Lovas
MEGNÉZEM!
SPORTTERASZ – Sződliget
Gasztro
MEGNÉZEM!


További helységek

Kosd
MEGNÉZEM!
Penc
MEGNÉZEM!
Püspökhatvan
MEGNÉZEM!
MUTASD AZ
ÖSSZES HELYSÉGET!
Impresszum