A váci piarista templommal szemben található a híres Szentháromság oszlop. Ezt a szoborcsoportot még az 1740-41-es pestisjárvány túlélői állították, hálából a pandémia elmúlásáért és fohászkodva azért, hogy a jövőben elkerülje a várost a súlyos betegség.
Több mecénás is adott támogatást a szobor létrehozására, a műemlék alapkő letétele pedig Kaló Ferenc általános helynök által történt meg 1750-ben, Althann Mihály Károly püspök megbízásából. Azt viszont még a mai napig sem tudjuk, hogy ki volt a barokk alkotás készítője.
Az oszlop alapzata háromszög alakú, amely a Szentháromság dicsőségét hivatott kifejezni. Talapzata két oldalán egy-egy rokokó oszlopon az életnagyságú Xavéri Szent Ferenc és Szent Alajos szobra áll a hömpölygő felhőkön. Közéjük, a talapzat alján palermói Szent Rozália, a járvány betegségek védőszentjének sziklaüregben fekvő alakját helyezték el. Felette az oltáriszentség aranyozott reliefje látható, efölött pedig az említett Althann püspök címere.
A középen ábrázolt fő részt a szentek és angyalok oszlopon álló szobrai fogják közre. A kiugró oszlopokon Szent Sebestyén és Szent Vendel, hátul pedig Nagy Konstantin életnagyságú szobra található. Tőlük magasabban – a korabeli megosztottság alapján – a két részre osztott város, Püspökvác és Káptalanvác címerpajzsait formálták meg. Egy szinttel feljebb, szemben Szűz Mária áll, fölötte nyílt csillagkorona. Jobb oldalán az életnagyságú Borromeo Szent Károly, bal oldalán Nepomuki Szent János, mögöttük pedig Szent Flórián szobra áll. Az oszlop csúcsán a Szentháromság kapott helyet, amely angyalokkal körülvett gomolyfelhők tetején fekszik. Jobbra a Fiúisten foglal helyet, kezében tartva a keresztet, balra az Atyaisten jogarral a kezében. Mindkettőjük fejét arany dicsfény övezi, és a közöttük elhelyezkedő, angyal által tartott földgömbre támaszkodnak. Az oszlop legtetején pedig a Szentlélek foglal helyet galamb képében, amelyet szintén fénysugarak vesznek körül.
forrás:www.pestmegyeimustra.hu