Rám-szakadék, dömösi körtúra

Az ország kétség kívül legnépszerűbb túracélpontja, a Visegrádi-hegységben fekvő vadregényes Rám-szakadék függőleges falú sziklakanyonjában, zúgó vízesések mellett vezető kalandos, létrákkal, korlátokkal biztosított útvonal. A csak felfelé járható szurdokba a festői fekvésű Duna-parti Dömösről indulunk a hangulatos Malom-völgyön át, a szurdokból kiérve a Szakó-nyereg alatt fordulunk rá a Téry útra, mely a szép kilátást nyújtó Körtvélyes tisztásán keresztül ereszkedik vissza a faluba. A kirándulást a dömösi prépostság romjainak meglátogatásával fejezhetjük be.

A túra hossza: 9,5 km

A túra időtartama: 4 óra

Szintkülönbség: 400 m fel, ugyannyi le.

A túra jellege: A Rám-szakadék végigjárása maximális odafigyelést igényel, a sziklás, több helyen csúszós talajon meredeken kapaszkodunk a szurdokban. Biztonságos fém korlátok, létrák segítik a feljutást. A turistajelzések egyértelműek, a jelzett útról letérni szigorúan tilos és valóban életveszélyes! A túra azonban még a tapasztalatlanabb kirándulók részére sem különösebben nehéz, 10 éven felüli gyerekeket is bátran vihetünk, imádni fogják a mászást, a változatos útvonalat. A szurdok csak egy irányban, felfelé járható! Jó időben, hétvégén rengeteg túratársra számítsunk, a létráknál, a kapaszkodósabb részeknél akár sorállás is kialakulhat. Megfelelő túrabakancs viselése erősen ajánlott! A helyes lábbeli megválasztása mellett ugyanolyan fontos, hogy speciális zokni védje lábunkat, így megelőzhetőek az esetleges vízhólyagok, és a túrázás is meglepően kényelmesebbé válik. A szurdokban több helyen mindkét kézzel kapaszkodnunk kell, ezért mindenképpen legyen szabad a kezünk, egy praktikus kis túra hátizsák fontos kísérője túránknak. A túra második felében kényelmes, jelzett turistautakon, ösvényeken érünk vissza a faluba. A szurdok sajátságos, hűvös mikroklímája miatt elengedhetetlen és rendkívül hasznos egy jó minőségű, kellően meleg, a mozgást nem akadályozó polárdzseki.

Kiindulópont: Dömös, Duna-parti település, Visegrádtól 7 km-re, a 11-es főút mellett. Nagy, fizetős parkoló a községháza előtti téren. Napijegy: 1000 Ft, 250 Ft/óra. A templom melletti parkoló is díjköteles! Ha a templomtól Esztergom felé megyünk 100 métert, a posta és a virágbolt előtti parkoló ingyenes, egyelőre (2017). Itt is hagyhatjuk az autót, hiszen itt fogunk visszajönni a Piros jelzésű úton.

Tömegközlekedés: Autóbuszmegálló a templom előtt. 880-as Volánbusz járat, Újpest-Városkaputól Esztergomig. Vonattal a Nyugati pályaudvarból induló szobi járattal Dömösi átkelés nevű megállóig (csak ápr.- okt.), majd komppal át a Dunán Dömösre, onnan a S és a Z jelzésen a nagy parkolóig.

A túra leírása

A nagy parkolóból jobbra indulunk, átmegyünk a patak gyaloghídján, majd a játszótér és a park mellett a Duna utcán át érjük el a Királykúti utcát a S és a Z jelzéseken. A templomtól indulva, az épület mögötti Szent István utcán át, a P jelzéseken érjük el a Királykúti utcát. A közforgalom elől lezárt, csendes kis utcán gyalogolva hamarosan kiérünk a házak közül és egy kis hídnál, útjelzőtáblák irányítanak át bennünket a hangulatos Malom-patak túlpartjára. A szemközti épület a volt vízimalom, jelenleg szépen felújított vendégházként üzemel.

A P, a S és a Z jelzéseket követve romantikus erdei ösvényen térünk be az árnyas fák közé, jobb oldalunkon a Malom-patak völgye kísér. Rövidesen balra egy sötéten ásító üreget láthatunk, a Róza-táró nyílása a 150 évvel ezelőtti kőszén bányászatra emlékeztet. Pár perc múlva kis lépcsősoron ereszkedünk le a Szentfa-kápolnához, a Kaintz György-forrás előtti bájos tisztásra, ahol pihenőpadokat, asztalokat, esőbeállót találunk. A forrás vize száraz időben gyakran elapad, ősztől tavaszig azonban számíthatunk jéghideg, üdítő vizére.

A Szentfa-kápolna egy csodafa emlékét őrzi, a hagyomány szerint 1885-ben két helyi kislány az itt álló bükkfán Szűz Mária képét látta megjelenni, ezek után kisebb fajta búcsújáró hellyé vált a terület. A tisztásról tovább indulva a patak partját követő gyalogúton megyünk a P, a S és a Z jelzéseken. Hamarosan jobbra letér a S jelzés, a Lukács-árok felé, mi maradunk a kanyargó patak partján vezető ösvényen, majd átkelünk a patak gázlóján. Pár lépés után a P és a Z jelzésű út különválik, jobbra tartunk a Z jelzésen, mely kivisz az erdészeti út mellett lévő pihenőhöz.

A jelzéseket követve belépünk a szép szálerdőbe, ismét átlépdelünk a patak kövein, majd egyre mélyebben hatolunk be az eleinte még viszonylag szelíd képet mutató Három-forrás-völgybe. A rendkívül hangulatos völgy falai egyre meredekebbé, sziklásabbá válnak. Egy kis foglalt forráshoz érünk, utunk innen válik igazán izgalmassá, itt kezdődik a tulajdonképpeni Rám-szakadék. A szurdokká szűkülő árokban gyakran közvetlenül a patakmeder szikláin kell lépdelnünk. Megjelennek a 2013-ban felszerelt, strapabíró, új fémkorlátok, rögzített kapaszkodók, melyek nagyban segítenek a biztonságos haladásban. Az árnyas, félhomályos kanyonban egyre gigantikusabb sziklafalak közt emelkedünk, több helyen, létrákon mászunk fel közvetlenül a vízesések mellett a meredek sziklalépcsőkön.

Lélegzetelállítóan szép a mély, szinte mindig félhomályban derengő kanyon, az összképet tán csak a nagy, hangos tömeg tudja kissé elrontani. Annak ellenére, hogy a szurdok csak felfelé járható, mindig jönnek lefelé renitens kirándulók, ilyenkor a torlódás szinte törvényszerű. Óvatosan lépdeljünk, a fő veszélyforrás nem a létrázás vagy a kapaszkodóval ellátott, durvának tűnő szakaszok, hanem a csúszós, sokszor sáros talaj, és a bokákat nem kímélő, mederben lévő sziklákon való átkelés. A Rám-szakadék felső vége a legsárosabb általában. Néhol a szeszélyesen kanyargó sziklafolyosó csak egy ember szélességű.

Sajnos viszonylag hamar véget ér a kalandtúra, kiérünk a Rám-szakadék tetejére, ahol a Három-forrás-völgy, nevéhez híven három forráságra szakad, jobbra tartsunk, bár pont itt nem találunk útba igazító jeleket, de hamarosan ismét megjelennek a Z jelzések. Hatalmas bükkfák közt nedves időben meglehetősen csúszós talajon, kanyargó fa lépcsősoron szerpentinezünk fel egy nagy pihenőhelyhez. Útjelzőtábla mutatja az elágazást a Lukács-árok irányába, mi  továbbra is a Z jelzésen maradva, a S társaságában megyünk tovább az Árpádvár erdős kúpjának oldalában.

Pár perc után újabb elágazáshoz érünk, a S jelzés balra megy tovább Dobogókő felé, mi jobbra tartunk a Z jelzésű ösvényen a Szakó-nyereg irányába. Egy darabig az erdészeti műút mellett megyünk, majd utunk keresztezi a Lukács-árok felső bevágódását, gázlón kelünk át a patakon és egy lépcsősor visz ki a völgyből. Kiérünk a már az előbb is látott erdészeti aszfaltútra, keresztezzük azt, majd pár lépés után megpihenhetünk a Makó-réti, más néven Júlia-forrás mellett. Tisztást ne keressünk, a Makó-rétet már rég benőtte az erdő, a forrás vize viszont még mindig friss és üdítő.

Bükkerdőben enyhe emelkedőn megyünk tovább, rövidesen keresztezünk egy erdészeti murvás utat, itt csatlakozik hozzánk balról a Z+ jelzés. Pár lépés után újabb jelzőtáblás elágazáshoz érünk, ahol élesen jobbra kanyarodunk a P jelzésű turistaútra Dömös felé. Pár perc után ismét keresztezzük a széles erdészeti szállítóutat, majd átvágunk egy korábban bekerített, lejtős irtáson, ahonnan szép kilátást élvezhetünk jobbra a Prédikálószék és az Árpádvár tömbje felé. Az irtás sarjerdejébe belépve, ill. onnan kilépve is még láthatjuk az egykori kerítés felett átvezető fából ácsolt létrákat.

Lejjebb érve keresztezzük a pilismaróti erdészeti aszfaltutat, mely a Pilis Bike úthálózat népszerű útvonala.  Belépve az erdőbe, jobbra egy emlék kopjafát mellőzünk, majd keskeny ösvényünk beletorkollik egy szélesebb szekérútba. Itt megnyílik a táj, a Körtvélyes eszményi szépségű, füves tisztásáról elragadó kilátás nyílik a Prédikálószékre, az oldalában meredező Vadálló-kövekre. Bájos kis réteken, ligeteken át folytatódik túránk a legendás Téry-út vonalát követve. Utunk kissé jobbra tart, elválva a szekérútról, majd szép gyertyánosban, később bükkösben enyhén lejtve halad a Prépost-hegy aljában oldalazva. Balra lent a Vörös-hegyi-árok húzódik, hamarosan átmegyünk egy sorompón, és egy mélyúton közelítjük meg Dömöst.

Ligetes, füves domboldalban ereszkedünk, szépen rálátunk az előttünk tornyosuló, már a Börzsönyhöz tartozó Szent-Mihály-hegyre, majd balra feltűnnek a legendás dömösi prépostság szerény romjai. Az Árpád-kori monostor igazi értékei a föld alatt lévő, szépen rekonstruált, román stílusú altemplomban láthatóak. A fölötte álló egykori templomnak csak az alapfalai maradtak meg.

Visszatérve a P jelzésű ösvényre, a régi temető mellett érünk be a falu házai közé, és a Béla király utcán ereszkedünk le a 11-es főútra. Jobbra fordulva pár lépéssel a templomhoz érünk, onnan pedig már nincs messze kiindulópontunk a községháza előtti parkoló.

forrás:www.kirandulastippek.hu