Túránk a Nagymaros-Visegrád vasúti megállótól indul. Az első része nem jelzett turistaúton halad, hanem a Nagymarosi Gesztenyés Tanösvényt követi, annak jelzéseire hagyatkozva, amely dizájnjában eredeti ugyan, de közben gyakran elbizonytalanodhatunk, hogy mégis merre vezet tovább.
Utunkat végigkíséri a Dunakanyar látványa, a visegrádi vár, a legváratlanabb helyeken elénk táruló panoráma.
A túra második része, immár túl az első nagy és nem egy meredek szakaszon, a Köves-mezőnél éri el az Országos Kéktúrát, amelynek mentén a továbbiakban haladunk egészen vissza Nagymarosig.
Sétánk tulajdonképpeni célja az 1938–39-ben épült, bástyát formázó Julianus barát-torony.
A tetejéről nem teljes a körpanoráma, mert a Szent Mihály-hegy kitakarja a Dömösi-szorost, de ez csak még érdekesebbé teszi, hogy keletre és nyugatra is csak egy Duna-ív látszik.
Innen az út folyamatosan lejt eleinte a gerincen, majd tovább a Templom-völgyben, melynek vége a nagymarosi Diófa utca. Ezen végighaladva érjük el a vasúti megállót.
A szerző tippje:
forrás:www.termeszetjaro.hu